Taszári Alakulat Napja

Tisztelt olvasók!

 

A  taszári katonai "Kapos Bázisrepülőtér" alakulat 2005. december 31-hatállyal felszámolásra került. Taszár község önkormányzata, és a Magyar Veteránrepülő Szövetség Somogy Megyei Egyesülete együttműködésével hagyományt teremtett a "Taszári Alakulat Napja" rendezvény megszervezésével. Minden évben november második szombatján, baráti találkozót szervezünk, ahol koszorózással, múzeumlátogatással, és baráti beszélgetések alkalmából emlékezünk, és tisztelgünk elhunyt társaink emléke előtt.

"Volt egyszer egy Taszári Repülő Ezred"

19310_100812896763601_765602184_n.jpg

312467_100812753430282_731078886_n.jpg

 

A közösség melynek tagja vagyunk

A Repülőszázadok


null


Mai helyén 1950 november 11-óta  tartják számon  a megalakult 50. Vadász Repülőzredet Taszáron.Ekkor kezdődik a repülőtér építése,melyet a munkaszolgálatosok végeznek. Több ezer köbméter zuzalék és sóder felhasználásával épül a 70 méter széles és 2600 méter hosszó felszállópálya,valamint a gurulóutak. A munkálatokkal párhuzamosan a lakótelepen is elkezdődik az építkezés. Nős és nőtlen szálló néven épülnek a mai 1-es és 2 épületek, és a Helyőrségi Művelődési Központ. Az idő múlásával a "Tiszti Lakótelep" folyamatosan bővül. Bolt és strad is épül utóbbi társadalmi munkából. A kezdeti időkben nehéz körülmények között folyik az élet. Nincsen még szilárd út a lakótelephez, így az 1 km-re lévő vasútállomást is nehéz megközelíteni. Eső után csak úgy hívják "Tasár".

 

Taszár Helyőrség a magyar katonai repülés egyik fellegvára 1936-2005 között adott helyet katonáinknak. A somogyi megyeszékhely melletti település mai napig ezer szállal kötődik a Magyar Honvédséghez, a honvédelem eszméjéhez. Repülőterének polgári célú hasznosítását évek óta tervezik.

Repülőtér-repülő alakulatok

A taszári repülőtér építési munkálatai 1928-ban kezdődtek Hefty Frigyes tervei alapján, a megnyitó ünnepséget 1929. szeptember 1-jén tartották. Az építkezés háromszázezer pengőbe került a hangárokkal együtt. Az első időszakban csak kereskedelmi repülőgépek használták a repülőteret. 1935-ben felkészülve a repülőtér katonai használatba vételére, kinevezték Szörényi Staic Emil alezredest repülőtér parancsnokká. Az átadás a Magyar Királyi Honvédség részére 1936-ban történt meg. Ezt követően a működési területet megnagyobbították, a kiszolgáló épületeket felújították, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, egyúttal repülőkiképzés kezdődött a repülőtéren. 1939-ig a 3. Harcászati Felderítő repülőszázad állomásozott Taszáron. 1942-ben felújítási munkák kezdődtek annak érdekében, hogy a repülőteret képessé tegyék új típusú repülőgépek, közöttük bombázók kiszolgálására. 1944. március 19-én a német csapatok megszállják a repülőteret is. Ebben az időszakban helyezik Taszárra 175 fővel a Magyar Királyi „V. Horthy István” Honvéd Repülőakadémiát, majd ez év októberében a front közeledte miatt áthelyezi Szentkirályszabadjára. A II. világháború idején a német légierő néhány hadműveletet végrehajtott Taszáron, majd 1944 végén a német csapatok megsemmisítették a hangárokat. A repülőtér kiürítése november 29-én történt meg.

A szovjet csapatok 1944. december 02-án foglalták el a repülőteret, majd rövid időn belül hadifoglyokkal működőképes állapotba hozzák. Innen indulnak bevetésre a repülőtérre helyezett könnyűbombázó egység repülői. A front elvonulását követően egy magyar őrszakasz marad szovjet katonai felügyelet alatt. A repülőteret ekkor gépjavító állomásként üzemeltették a háború végéig.

1945 decemberében az új magyar hadsereg kezelésébe kerül a repülőtér, előbb a 4. majd a 2. honvédkerületi parancsnokság építési osztálya által. A Novolny József alezredes vezetésével működő osztály 1948-ig – saját hasznára –gyakorlatilag alapokig kiárusítja a repülőtér teljes anyagi készletét. Novolny alezredest 1948-ban beosztottaival együtt lefokozzák és elítélik.

A hidegháborús időszakban, a nagyarányú hadseregfejlesztés keretében a légierő meghatározó tényezőt képviselt, ezért többek között határozat születik a taszári repülőtér újjáélesztéséről. A repülőtér építésére 1300 fő munkaszolgálatos kirendelésével került sor 1951-52 között. Az épülő repülőtér parancsnoka Barta Ferenc hadnagy volt.

Az új létesítményt elsőként az 1950. november 11-én Tököl-Szilágyi telepen megalakult 50. Vadászrepülő ezred vette birtokba 1952 - 1958. november között , mint magasabbegység a 25. Vadászrepülő hadosztály települt, melynek taszári alárendeltjei az 50. és 35. vadászrepülő ezredek voltak.

Az 1952-ben átadott repülőtér új parancsnoka Pápai Gyula százados, 1954-től Vörösmarty Béla főhadnagy, 1955- től Somogyi Ferenc százados, 1956-tól Horváth Jenő százados, 1957-től pedig Sallai József százados volt.

Az 1956. november 01-én a szovjet csapatok körbeveszik a repülőteret, megakadályozzák a repülést, november 04-én pedig lefegyverzik az állományt.

Az 50. Vadászrepülő ezred kezdetben JAK-11, JAK-9, Z-381, és ARADO-968, valamint JAK-18 típusú gépekkel rendelkezett. Az utóbbi típusú éjszakai repülés végrehajtására is alkalmas volt. 1952-ben MÍG-15, 1955 nyarán MÍG-17PF, 1960-ban MÍG-19PM, majd 1962-től az akkor korszerűnek mondható MIG-21 különböző modifikációit rendszeresítették.

1958. december 01-vel került megalakításra a 31. Honi Vadász-repülő ezred Varga József alezredes parancsnokságával, akit 1964-ben Búzás Imre őrnagy váltott.

1969-ben Borza István alezredes lesz az ezred parancsnok, akinek tevékenysége alatt jelenik meg a MÍG-21 MF típus. 1973 –ban Bada Gyula alezredes, 1977-től pedig Kovács András ezredes az új parancsnok. 1984-ben Gőgös Ottó a repülőtér parancsnoka. Ekkor kerül a repülőtéren elhelyezésre a SZU-22M3 típussal rendelkező 101. felderítő század Balogh Imre parancsnoklása alatt. A MÍG-21 BISZ és a SZU-22M3 típusok összevonásával 1992-ben Balogh Imre ezredes parancsnoksága alatt megalakul a Kapos Harcászati vadászrepülő Ezred. 1995-ben Kaszper József ezredes veszi át a parancsnokságot. Az ezred két harcászati repülőszázaddal (Boszorkány, Turul) és egy felderítő repülőszázaddal (Fürkészdarázs) rendelkezett. A délszláv válság időszaka a hajózó és kiszolgáló állománnyal egyaránt kiemelt helytállást igényelt. Az idetelepült amerikai egységek támogatására a repülőtéren naponta 30-60 szállítógép fogadását, indítását kel biztosítani.

A 31. KAPOS harcászati repülőezredet a vezérkari főnök 1996. december 15-én a hadrendből kivonta, majd 1997. április 30-i hatállyal megszüntette, és ezzel egy időben megalakította a MH KAPOS Bázisrepülőteret Pintér Zoltán ezredes parancsnoksága alatt, akit 2000-ben Kisbenedek Sándor alezredes váltott.

A repülőtér felszámolását és bezárását már Karancz János alezredes vezetésével bonyolította le az alakulat 2005. december 31-vel, és tett lakatot egy nagy hagyományokkal rendelkező település katonai pályafutására.

Az ezred napját 1989 óta ünnepelték november 11-én a jogelőd alakulat 1950-es megalakulása évfordulóján. Az egység 1952 óta rendelkezett csapatzászlóval. Az utolsó csapatzászlót 1991. november 11-én az alakulat megalakulásának 41. évfordulóján a honvédelmi miniszter engedélyével Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata adományozta.

Az alakulat kezdeményezte a Corvin Alapítvány létrehozását és működtetését, amely a katasztrófát szenvedett társak emlékét hivatott őrizni és a hátramaradt hozzátartozókat kívánja segíteni. Az alapítvány célul tűzte ki a magyar és nemzetközi katonai repülőtársadalom kapcsolatainak bővítését, fejlesztését.

1991. március 11.-én alakult meg Kaposváron Knoll Gyula nyá. ezredes vezetésével a Magyar Veterán Repülő Szövetség Somogy Megyei Egyesület-e. Az egyesület tevékenységének a 31. Vadászrepülő Ezred hagyományainak ápolását, elhunyt bajtársak sírjainak ápolását, rendezvények, találkozók, baráti találkozók szervezését tekinti. Célja többek között a magyar repülés hagyományainak, értékeinek megőrzése, ápolása, az ismeretterjesztés, kulturális tevékenység támogatása a megújulás reményében. Ennek jegyében hozták létre Taszáron a Repülőmúzeumot.

Rádiótechnikai alakulatok

Az újjáépült repülőtéren 1952. 04. 15-én kezdte meg működését egy önálló lokátorszakasz a 25. Vadászrepülő hadosztály alárendeltségében. A szakasz vezetőit 1952. őszén koholt vádak alapján (mint kémek) eltávolították és letartóztatták. 1955. május 15-én Taszáron létrehozták a 45. Önálló Rádiótechnikai Jelző Ezredet, melyhez ekkor öt hadműveleti rádiótechnikai század és két rádiótechnikai szakasz, valamint két jelzőszázad (Kaposvár, Veszprém) tartozott. Technikai fejlesztés eredményeként ekkor került rendszeresítésre a P-20-as rádiólokátor állomás. Az 1956-os eseményeket követően előbb zászlóalj, majd 1957 októberében ezred szintű szervezetben működött a 45. Önálló Rádiótechnikai Zászlóalj, ami még ebben az évben diszlokált Veszprémbe. A rádiótechnikai feladatok ellátására ekkor egy század maradt Taszáron. 1960 őszén ismét ezredszintű szervezet költözött Taszárra az 54. Rádiótechnikai Ezred formájában, amely 1961 őszén Veszprémbe diszlokált. 1961-ben a rádiótechnikai század Jutára diszlokált, feladatait pedig kisegítő (harcálláspont) ezredőrs vette át. Az ezredőrs helyett 1978-ban hozták létre az 54. Rádiótechnikai Ezred részeként a 2. Rádiótechnikai Zászlóaljat, amely 1998-as megszűnéséig képviselte a rádiótechnikai fegyvernemet Taszár Helyőrségben. A zászlóalj emlékének ápolására 1995-ben létrehozták a Radar Alapítványt.




Alakulatok (1952-től) fedőszámmal:

Tábori Repülőgépjavító Műhely (TÁRM-4) ( 8005)

1952. nov.-1961.aug.
A Kecskemétről diszlokált alakulat a későbbi KRÜ, majd Légijármű Javító Üzem (LJÜ) jogelődje.


24. Vadászrepülő Ezred (4715)

1952.nov.01.-
Az ezred Sármellékről diszlokált Taszárra és rövid tevékenységet követően újra Sármellékre helyezik. Az alakulat a jogelődje a jelenlegi Pápa Bázisrepülőtérnek.
1952 Forró Pál százados


Repülő Kiképző Központ (RKK) 1. Repülőszázad

1957.04.01.-1958.


25. Vadászrepülő hadosztályparancsnokság (4780)

1952.nov.01.-
1955-1956 Vörösmarty Béla őrnagy


35. Vegyes ( majd vadász ) Repülő Ezred (5755)

1951. Horváth János


50. Vadászrepülő Ezred (4731)

1951-54
1951- Szebeni Antal százados


3. Önálló Repülő Műszaki Zászlóalj (8525)

A lökhajtásos zászlóalj 1952-55 között létezett.


22. Önálló Repülő Műszaki Zászlóalj (4256)

A lökhajtásos zászlóalj 1951-52 között létezett


45. Önálló Rádiótechnikai Jelzőzászlóalj (ezred-1957) (6978)

1955-1957
Martinkovics Jenő főhadnagy
Kiss János őrnagy
1957. Varga László őrnagy


54. Rádiótechnikai Ezred (8354)

1960-1961
Oszlács Mihály őrnagy


31. Honi Vadászrepülő Ezred

1958-1991
1958-1964 Varga József alezredes
1964-1969 Búzás Imre őrnagy
1969-1973 Borza István alezredes
1973-1977 Bada Gyula alezredes
1977-1984 Kovács András ezredes
1984-1991 Gőgös Ottó ezredes


Rádiótechnikai Kiképző Zászlóalj

1960-1 961
Parancsnok: Tóth György főhadnagy

54. Rádiótechnikai Ezred Kisegítő Ezredtörzs

1961-1978


54/2. Rádiótechnikai Zászlóalj (8354/2)

1978-1998.
Parancsnok:
1978-1982 Dudar András őrnagy
1982-1987 Tóth György alezredes
1987- Veres László alezredes


Kapos Harcászati Vadászrepülő Ezred (4563)

1992-1996.
Parancsnok:
1992-1995 Balogh Imre ezredes
1995-1996 Kaszper József ezredes


Kapos Bázisrepülőtér

1997-2005.
Parancsnok:
1997-2000 Pintér Zoltán ezredes
2000-2005 Kisbenedek Sándor alezredes
2005. Karancz János alezredes


"Volt egyszer egy Taszári Repülő Ezred"