Augusztus 20. Államalapító Szent István ünnepe

 

 

 

Államalapító Szent István ünnepe

 

 

Az ünnep történelmünk legrégibb hagyományokra visszatekintő alkalma, mivel gyökerei a 11. századra nyúlnak vissza. Szent László király augusztus 20-ra tette át a korábbi augusztus 15-re eső ünnepnapot., mert 1083-ban ekkor emeltette oltárra VII. Gergely pápa hozzájárulásával I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatással volt egyenértékű.

I. Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta a Szent Jobbot. A kiegyezést követően augusztus 20-a fokozatosan visszanyerte korábbi státusát, és 1945-ig a nemzeti ünnepek közé tartozott.

A kommunista rendszer számára vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ezért az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány napjaiként tartották számon. Az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben hivatalos nemzeti és állami ünneppé nyilvánítja.

Augusztus 20. története évszámokban

"Évszámokkal nehéz lefesteni az ünnep történetét, a kronológiai összeállítás az átláthatóságot segíti. Közelebb juthat augusztus 20. megértéséhez a középkortól napjainkig"

Középkor

1038. aug. 15.: István király temetése

1222: Aranybulla rögzíti a szent király ünnepének (törvénynapok) megtartását

Újkor

1541: török támadás után tisztázatlan körülmények között eltűnik a Szent Jobb Székesfehérvárról

1590: Raguzában (ma Dubrovnik, Horvátország) tűnik fel a Szent Jobb

1686: XI. Ince pápa rendelkezik Szent István és Buda visszafoglalásának ünnepéről

1771: XIV. Benedek pápa megszünteti Szent István augusztus 16-án tartott katolikus ünnepét

1771: Raguzából Mária Terézia közbenjárásával Budára kerül a Szent Jobb

1771: Mária Terézia elrendeli Szent István ünnepének megtartását augusztus 20-án, valamint rendelkezik arról, hogy az ereklyét évente hat alkalommal lehet közszemlére helyezni

1818: első Szent Jobb körmenet a budai várban

1849-1859: Bach-rendszer alatt tilos a körmenet megtartása

1860: tíz éves szünet után ismét megtartják a Szent Jobb körmenetet

1891: munkaszüneti napnak nyilvánítják Szent István ünnepét

1900: évek eleje Darányi Ignác földművelési miniszter mozgalmat indít az aratóünnepségek újraélesztése érdekében

Rövid 20. század és ezredforduló

1919-1944 Horthy-rendszerben nemzeti ünneppé válik a korábban katolikus ünnep

1926: először rendezik meg a Szent István hetet

1927: első tűzijáték a Gellérthegyről

1928: budapesti Szabadság téren felavatják az ereklyés országzászlót

1928: sokgyermekes anyák első kitüntetése augusztus 20-án

1931: megalakul a Gyöngyösbokréta, a hivatalos ünnepség rendszeres fellépője

1942. aug. 20.: Horthy István, a kormányzó fiának repülőszerencsétlensége

1943. aug. 20.: első Horthy István sportvándordíj átadása

1945: az elhurcolt Szent Jobb visszakerül Magyarországra

1946. aug. 20.: átadják az újjáépített Szabadság hidat

1948: Szent István helyett az új kenyér ünnepének nevezik át a napot

1949. aug. 20.: hatályba lép az alkotmány, később a hivatalos állásfoglalás az ünnepet az alkotmány napjának (népköztársaság ünnepe) minősíti

1950: első alkalommal tüntetik ki a kiváló és az érdemes művészeket

1950: körmenet betiltása

1953. aug. 20. : átadják a Népstadiont

1966: ismét az ünnepi program része a tűzijáték

1967. aug. 20.: első debreceni virágkarnevál

1986: első mesterségek ünnepe a budai várban

1989: negyven év után ismét megrendezik a Szent Jobb körmenetet a Bazilikánál

1991: törvénybe iktatják augusztus 20., mint hivatalos állami ünnepet

1996: ismét átadják a kiváló és érdemes művész elismeréseket

2000: ortodox szenté avatják István királyt

2000. aug. 20. –2001. aug. 20.: millenniumi év

2002: árvíz miatt későbbre halasztják az ünnepi programokat

 

Augusztus 20. a legrégibb magyar ünnep

Budapest - Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. E nap ünneplésének rövid története az MTI-összeállításában.

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.)

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált.

Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását.

A két világháború között az ünneplés kiegészült az össz-nemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.)

A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította azt meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

Vissza az előző oldalra