Családunk szeretett kutyájára: Lizára emlékezünk

Ebben a bejegyzésben családunk első kutyájára Lizára, a nőstény labradorra emlékezek, aki 2016 augusztus 4-én az "égbe költözött"...

Szomorúan, és megtörten írom bejegyzésmet, mert ezen a napon, 14 éves korában örökre itt hagyott bennünket szeretett kutyánk Liza, családunk kedvence.

Felfoghatatlan számunkra az elmúlás fájdalma, és ilyenkor nehéz szavakban kifejezni azt, amit érez a család..de :

... " Nem a halálban, hanem a feledésben van az elmúlás"...

Néhány gondolatot szeretnék megosztani itt, hisz mégis csak így illik.... szerintem.

Lizát 3 hónapos korában egy kaposvári tenyésztőtől vettük Regina leányom nagy örömére. Csináltam neki kutyaólat, és a hétköznapok múlásával szépen lassan a családunk részévé vált. Két alkalommal ellett kiskutyákat, melyek közül az egyik kölyke "Frodó", 2 házzal lejebb élt tőlünk, de idő közben sajnos már Ő is követte Lizánkat az égi vadászmezőkre..

Előforult többször, hogy orvoshoz kellett vinni, mert feltelt a "bűzmirigye", vagy éppen allergiás vakarózás jött rá, de ezek a tünetek a fajtára jellemzőek és kezeléssel elmúltak.

Azért döntöttünk a fajta mellett, mert egy végtelenül szelíd és családbarát eb. Amikor Anna leányom "túlzott szeretetét" kellett elviselnie, akkor sajnáltam igazán. Istenem! Mennyi mindent elviselt szegénykém! Soha senkit nem bántott, és végtelenül barátságos kutya volt mindig! Nagyon szerettük, és el is kényeztettük. Mindig jól táplált kutyus volt Ő, és minden reggel ott várt a kapuban, amikor a boltból jöttem haza. Majnem mindig én adtam neki enni, és minden reggel adtam neki egy kis "nasit"is, mikor ott várt az ajtó előtt, és csóválta a farkát.

Ezek az ismerős mozdulatok a farok csóválós örömteli futkozások már mind-mind a múlté. A bizonytalan mozdulatokkal keződött, és az elcsukló hanggal...Ma pedig még a kedvenc ételét adtam szegénykémnek, aztán eljött a fájdalmas pillat, és meghalt szegény!

Most már szeretett kutyánk az örök vadászmezőkön szaladgál önfeledten, és a kedvenc ételét eszi, szeretett labdájával játszik!

Nehéz szavakba foglalni, de fájó szívvel, és könnyes szemmel ma elbúcsúztunk TŐLED! Álmodj jó kis cupákos velőscsontról drága kiskutyánk!

Emléked szívünkben örökké élni fog Liza!

Nyudogj békében Liza!