Mindennapok 2018 augusztus

2018 augusztus 26.

Köszöntök minden olvasót a meteorológiai nyár utolsó bejegyzésében.  Megérkezett a „hideg front”, és a régóta áhított felfrissülés a hosszú kánikula után. Szerintem inkább a kiegyensúlyozott hőmérsékleti körülmények, mint a szélsőségek lennének a legjobbak mindenki számára, de sajnos ezt nem én, mi döntjük el hogy alakuljon az időjárás, maximum a véleményemet írhatom le róla.

Augusztusban egy kicsit „hosszabb kihagyásom” volt a blogom írásában, hiszen én is szabadságon voltam. Mindemellett azért igyekeztem az „aktuális” önkormányzati feladatok nyomon kísérésében és megoldásában is részt venni, melyhez megkaptam a megfelelő tájékoztatást.

Ezek között a feladatok között érzékenyen érintette a „napi feladatainkat” az, hogy a három önkormányzati kistraktorból kettő meghibásodott. Azt MTZ-t múlt pénteken sikerült szervízbe vinni, a „kicsi Yanmar” traktor pedig végleg tönkre ment. Mindenképpen szükség van egy használható kistraktor beszerzésére, amivel lehet szállítani, füvet vágni, és havat is tudunk majd tolni télen. Nem feltétlenül nagy, és új traktor kell, és a jövő héten majd körül nézünk képviselő társaimmal az országban.

Hasonlóan a fentiekhez kellemetlen volt számunkra az önkormányzat által a Belügyminisztériumnak benyújtott út-járda felújítási pályázatunk elutasítása.

Folytatódik az óvoda kerítés felújítása, valamint a volt laktanyai sportcsarnok fűtéskorszerűsítése pályázati forrásból.

Megtörtént a taszári körzeti általános iskola igazagatói tisztség átadása Horváth Zoltán Gábor „régi” igazgató részéről az új kinevezett igazgatónak, Faludyné Kiss Szilviának.

„ Láss csodát”, ezek után felhívott telefonon és segítséget kért, hogy az iskola udvarában vágjuk le a füvet. Egész nyáron nem volt fűnyírás, és így kritikán aluli állapotok alakultak ki a falu közepén, az iskola udvarán.

Méltatlanul elhanyagolt, és gazdátlan intézmény benyomását keltette ebben a formájában a taszári körzeti általános iskola udvara. Évek óta tárva-nyitva áll az iskolaudvari nagykapuja, hiába a „tiltó tábla” a kapu mellett, mégse csukta-csukja azt be senki…szinte hívogatva mindenkit.

A gyerekek játszótérnek nézik az intézményt, és mindenféle felügyelet nélkül, szabadon rohangálnak szabálytalanul ott, ahol nem kéne! A kerítést mára már teljesen megrongálták, de ezt csak azért tudják megtenni, mert senki nem mondja nekik, hogy ne menjenek oda játszani, másrészről senki nem javítja ki a letaposott drótot.

Az is igaz, hogy egy „normális” kerítéssel nem lenne ilyen „problémánk”.  Lehetett volna építeni új és minden tekintetben megfelelő kerítést 2006-ban,  ha akkor, amikor kell mindenki egységesen támogatja a „kistérségi közoktatási integrációs központ kialakítását”.

Nem így történt sajnos!

Százmilliókkal lehetett volna fejleszteni akkoriban az iskolánkat, óvodánkat akkoriban, de a személyes érdekek miatt sajnos „kútba esett” ez a lehetőségünk. A személyeskedések már akkoriban sem  vitték előre a „közös ügyeinket”, sőt!

Nos! Nem akarok visszafelé mutogatni, de azért sokkal szebb és korszerűbb intézményeink lehettek volna akkor, ha ez nem így történik.

Reménykeltőnek értékelem az új igazgató kinevezése utáni „helyzetet”, és talán „normalizálódik” az intézmény és az önkormányzat közötti „kapcsolat”.

2018 augusztus 5.

Köszöntök minden olvasót augusztus hónap első bejegyzésében. Hamisítatlan nyári időjárás és kánikula van, amiben szenved sajnos mindenki.

Utóbbi bejegyzésem óta két hét szabadságon voltam, és próbáltam pihenéssel, a családommal tölteni ezt az időszakot ( is ), melyet az 51. születésnapom, és az 25. házassági évfordulónk „aranyozott” be. Ezek azok az „pozitív impulzusok” amelyek igazán széppé teszik az életemet, és amelyektől csodálatos élményeket kapok, melyet köszönök a családomnak, és a feleségemnek.

Mindemellett az élet természetesen nem állt meg, hiszen elkezdődött az óvoda kerítés építése, valamint a volt laktanyai sportcsarnok fűtéskorszerűsítési pályázatunk megvalósítása, a laktanyában a „katonai tábor”, és most is „gyermektábort” szervezett az önkormányzat.

Fontos eseménykényt említem meg a taszári körzeti általános iskolaigazgató pályázat döntését, melyben új igazgatónak, Faludyné Kiss Szilviát választotta meg 5 évre a fenntartó. Neki munkájához sok sikert, erőt egészséget kívánok e helyről is.

Remélhetőleg az elkövetkezendő öt esztendőben egy új szellemiségű vezetői stílus kerül majd megvalósításra, amelynek elsősorban az ide járó gyerekek lesznek a „nyertesei”.

Folytattuk a lakótelep közterületeinek fűnyírását is, melyben külső segítségként vállalkozót vontunk be ismét, hiszen egyedül nem tudnánk megfelelő szinten ezt a feladatot ellátni, mivel megszűnt a közmunka program. Több helyen jártam az országban az elmúlt időszakban, és ez az „emberhiány” más településen is nagyon meglátszott. Gazt, és a közterületek ápolatlanságát láttam szinte mindenhol, és így már nem igazán hiszem, hogy bármi szégyenkezni valónk lenne emiatt. Természetesen nem kifogást, vagy magyarázatot keresek a taszári fűnyírási helyzetre, csupán megjegyzem, és leírtam azt, amit láttam.

Vannak kritikus hangok, akik mindig csak az adó befizetésével „példálóznak”, de azt már nem akarják megérteni, hogy a kommunális adó nem „fűnyíró adó”! Amikor megvették a lakótelepi lakásokat, akkor nem gondoltak bele abba, hogy ez a sajátjuk, és a környezetükért nekik is „illene” tenni valamit” ?

Mondom én ezt amiatt, hogy a lakótelepen élők közül nem mindenki „konstruktív” a környezetét érintően. Tisztelet a kivételnek!

A nyári tűzgyújtási rendelet változtatásában a nyári időszakra vonatkozó, a hónap utolsó csütörtöki napjának kijelölését sem igazán tartják be.  Hiába van forróság, vagy éppen az eső ami az „égetési napon” esik. Az emberek jogosan felháborodottak, és ilyenkor is mindenki csak az önkormányzatra „mutogat”, pedig nem a „mi” feladatunk a szabálysértés megindítása, hanem a Katasztrófavédelmi hatóságé, de intézkedni és hatóságot hívni már senki nem akar. Ilyen körülmények között nagyon nehéz egy közösséget „jól” működtetni, de ezt döntse el mindenki maga.  Az elmúlt napokban az áramingadozás is „borzolta a kedélyeket” , melyet több esetben a gólyák „is okoztak”.

Vissza az előző oldalra