Laktanya

Tisztelt Olvasók!

Ebben a bejegyzésben arról szeretnék írni, hogy milyen körülmények közepette kellett a taszári önkormányzatnak tulajdonba venni a volt Laktanya, és lakótelep területét.

Mennyi kérdéssel, kihívással és nehézséggel kellett szembe néznünk, amelyek megoldása  nagyon nehéz , és még a mai napig tart.

Először az előzményekről írnék, ha megengedik..

A Taszári Önkormányzat a laktanya 2005. december 31-i bezárásával kacérkodott a gondolattal, hogy azt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRT-től, mint a tulajdonos Magyar Állam képviselőjétől, térítésmentesen tulajdonba kaphassa.

Az önkormányzat szigorú jogszabályi előírások szerint kell, hogy ezeket az állami tulajdonú ingatlanokat megigényelje. Miután ezt az eljárást megindítottuk, kiderült, hogy a Somogy Megyei Önkormányzat is megindította ezt az eljárást. Mint kiderült jogosan, hiszen a Megyei Önkormányzat is „települési önkormányzatnak” minősül a jogszabályok értelmében.

Bennünk inkább az értetlenség fogalmazódott meg, hiszen Taszár a helyi önkormányzat, mi szenvedtük el minden hátrányát a volt katonai repülőtérnek.

Mivel a tulajdonba kérés előtt a Somogy Megyei Önkormányzattal kellett megegyezni, az I. kérelem első fázisában 50-50%-os tulajdonba  kérés került szóba.

2006-ban a  Megyei Közgyűléssel történt egyeztetések új szakaszához értünk, ahol többszöri tárgyalás után már nem 50-50 %-os megállapodás alapján tárgyalhattunk, hanem az épületek alapterülete alapján, amely szerint Taszárnak 63%, a Megyének pedig 37% jutott volna.

Egy 2007-es jogszabály változás alapján, azonban az önkormányzatok részére térítésmentesen átadott állami tulajdonú ingatlanok eljárási rendje megváltozott, egyszerűsödött.

A fentiek alapján képviselő-testületünk úgy döntött, hogy a fenti megállapodást módosítva 100%-os Taszári tulajdonba kéri a laktanyát és vele együtt a lakótelepet is.

Főképp azért döntöttünk így, mert településünk egyetlen öröksége és legnagyobb vagyona ez az ingatlanegyüttes, amellyel az elmúlt 55 év hagyatéka. Forintosítva: 1, 4 Milliárd forint.

Képviselő-testületünk döntését az is  indokolta, hogy Taszár község ne legyen kiszolgáltatva senkinek!  Önmaga döntse el majd a jövőjét, amelyben a laktanya fontos szerepet játszik.

Sokat kellett ezért az eredményért dolgozni, de hiszem, hogy a jövő igazolni fogja azt a döntést, amelyet 2008-ban sokan kritizáltak.

Körül lehet nézni az országban, hogy olyan 2000 fő lakosság számú települések, mint Taszár, milyen ingatlanvagyonnal, vagy vagyonnal rendelkeznek.

A 2008.10.31-i birtokba vétel után Somogy Megyei Közgyűlést írásban tájékoztattam arról, hogy a képviselő-testület különböző kulturális, szociális funkciókra ingatlanokat ajánl fel az Megyei Önkormányzatnak. Szerződésünk alapján, jelenleg 3 épületet adtunk át térítésmentesen a Múzeumnak raktározási, tárolási funkciókra.

2008. november 1-jétől az önkormányzat birtokba vette a laktanyát és a lakótelepet, annak összes közművét, és az ezzel kapcsolatos problémákat is.

A birtokbavétel után meg kellett szervezni, a volt laktanya 14 hektáros területének 24 órás őrzését, amelyet egy év után pénzügyi okok miatt meg kellett szüntetnünk. Nem volt rá 10 millió ft forrása az önkormányzatnak évente. A teljes ingatlant körbe ölelő kerítésre kiépítettünk riasztó, és térfigyelő kamera rendszert, amely  a mai napig folyamatosan működik.

Ezen a napon az önkormányzat tulajdonba kapta a 16 hektáros volt honvéd lakótelepet, a Toldi utcai keleti oldalán 15 hektáros területen található "vitéz telkeket" is, valamint minden közművet, amelyek rossz, és  életveszélyes állapotban voltak.

Az első, és legfontosabb feladatok egyike a lakótelepen élők részére a biztonságos ívóvízellátás megoldása volt, hiszen a lakótelep és a laktanya ívóvizét a repülőtéren lévő 2 kútból kapta korábban évtizedekig.

Ezeket a kutakat azonban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Repülőtér tervezett értékesítésére hivatkozva elzárta. 90 napot kaptam arra, hogy a lakótelepen élő 1000 ember ivóvíz ellátását megoldjam valahogy. Kérdeztem én:…” Hogyan? Lajtos kocsival, vagy zacskós vízzel…?”

Higgyék el, senkit nem érdekelt az, hogy milyen módon!  Az önkormányzat szerencséjére volt egy régi honvédségi vízvezeték kiépítve Orci községig, és a személyes tárgyalásaim után, ezt a ivóvíz vezetéket hozatta emberi fogyasztásra is alkalmas műszaki állapotba az önkormányzat akkori vízi közmű üzemeltető cégével...14 millió ft-ért.

Azt azonban senki nem kérdezte tőlünk, hogy : Van-e egyáltalán erre pénze az önkormányzatnak? Természetes volt a lakótelepiknek is, hogy folyik a víz a csapból…

Nyolc éve már annak, hogy vízátvételi szerződés keretében kapják a lakótelepen élők a vizet Orci községből.  2016-ban a Taszár ivóvízminőség javító program keretében elnyert 232 millió ft pályázattal fogjuk megszüntetni ezt a függőségünket Orcitól több, mint 8 év után 2017-ben…..Ezen elgondolkoztak már?

Folytatom a problémák felsorolását!

Amikor az önkormányzat megkapta 2008-ban a laktanyát, akkor szembesültünk azzal, hogy  1995-ben keletkezett 60.000 liter ( nem elírás ) háztartási tüzelőolaj szennyeződés keletkezett a laktanya területén ,észak-nyugati irányban, közel 1 hektáros területen. Az iratok kézhezvételekor szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a környezetvédelmi hatóság az elmúlt 15 évben többször felszólította a Honvédséget arra, hogy a kárt szüntesse meg. Eredménytelenül!

A fenti környezetszennyezés megszüntetésére, a Környezetvédelmi Operatív Program keretében sikerült pályázatot találni - nem kevés utánajárással és egyeztetéssel - , ezzel 27 millió forintot nyert az önkormányzat,  a tényfeltáró vizsgálatokra. Ennek feladata a szennyeződések pontos behatárolása és tanulmányok készítése, kémiai és egyéb vizsgálatok elvégzése, monitoring kutak fúrásával.

A II. ütemben pályázatot nyertünk a  kármentesítés elvégésére 242 millió forint értékben, és ezen eljárás 2015 májusában sikeresen le is zárult.

A problémák sora folyatódott…

A volt lakótelepen is komoly fejfájást okozott a közvilágítási rendszer rossz műszaki állapota, mert a 132 db vas közvilágítási oszlop érintésvédelmi és egyéb műszaki hiányosságai miatt áramütést szenvedett egy gyermek. Meg is kérdezte tőlem jogosan a gyermek apukája azt, hogy :” Valakinek meg kell halnia ahhoz, hogy „normális” közvilágítási rendszer legyen a lakótelepen?

Gondolhatják?! Erre mit lehet válaszolni? Azt, hogy : Mindent megteszünk a biztonságos közvilágítási rendszer kiépítéséért…

Mivel a közvilágítási rendszer is az önkormányzat tulajdonába került, így a felújítás költségeit is annak kell megfizetnie. Amikor ezt megtudtam, teljesen reménytelen és kiszolgáltatott helyzetben éreztem magam.

Elmentem az EON-hoz hogy, érdeklődjek a közvilágítási rendszer felújításáról, de amikor elmondták, hogy ez kb. 180 millió ft-ba kerül, akkor azt hittem, hogy lefordulok a székről.

Pályázati pénz erre nincs, ha akarom, akkor vegyen fel rá hitelt az önkormányzat, és ennyi! Ekkor kerestem fel azt a céget is, amelyik a volt laktanyában a közművek üzemeltetését végezte évekig, és így jutottam el az EH-SZER Kft-hez, ahol segítőkészen ültek le velem tárgyalni.

Az ajánlatuk annyiból állt, hogy 100 millió ft-ból  kicserélik a lakótelep közvilágítási oszlopait, és új földkábeleket kapunk. Természetesen tervekkel együtt. A lényeg viszont az, hogy az önkormányzat erre nem volt  100 millió ft-ja a közvilágítási rendszer fejlesztésére!

Ekkor ajánlották fel azt, hogy 10 év alatt 0 % kamattal fizetheti vissza a taszári önkormányzat havi részletekben ezt a 100 millió ft-ot…Önök szerint ez jó ajánlat  ?  A cég 2 hét gondolkodási időt adott a képviselő-testületnek.

Ennyi időnk és lehetőségünk volt arra, hogy döntsünk, így megtárgyalta a képviselő-testület ezt az ajánlatot, és kapva-kaptunk is az alkalmon. Szerintem jól tettük, hogy így döntöttünk!

Álmomban nem gondoltam azt, hogy ezt a döntést kritizálni fogják, de így történt.

Az elektromos rendszert érintő problémák még nem értek véget, hiszen 3 db trafó állomás van a laktanyában és ezekből csak egyet tudtunk üzemben tartani a víznyomás biztosítása miatt, ami a lakótelepi lakásokhoz kell, valamint a község szennyvíz átemelő szivattyújához!  A trafó után pedig csak 1 db árammérő óra volt. Egyszóval tömény káosz, és persze előírások tömege, amelyhez alkalmazkodni sem egyszerű.

Az önkormányzat saját forrásból újította fel a azt a szennyvíz csőrendszert, és a teljes szennyvíz átemelő szivattyút is a 61-es út mellett, amire 23 millió ft-ot használtunk fel saját forrásból. Ez is egy szükségszerű beruházás volt, és megkérdőjelezhetetlen szükséggel bírt!

A volt honvédségi lakótelep útjainak és járdáinak rossz állapotát még meg sem említettem, de azt azért büszkén elmondhatom, hogy 2016-ban 42,2 millió ft-ot költhettünk el a lakótelep útjainak felújítására, és 2017-ben is 44 millió ft-ot használhatunk fel erre a célra.

A forrást ezekhez a felújításokhoz, az államtól kaptuk, hiszen Taszár községnek nem volt adóssága az elmúlt években, így a kormány döntése értelmében, az adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok” kormányzati támogatásában részesült községünk! Engedjék meg, hogy erre is büszke legyek a képviselő-testülettel együtt!

 

Terveink:

Elkészült Taszár község módosított rendezési terve, amelyben a laktanya jövőbeni hasznosításához szükséges alapokat fektettük le. Ezen felül az épületek, utak, járdák megfelelő kiszabályozása megtörtént és különböző területekre osztottuk ezt az ingatlant 500.000 ft-ért!

Jelenleg a laktanya ingatlan már több helyrajzi számon van nyilvántartva, hogy a hasznosítási elképzeléseinket ez legalább ne akadályozza!

Az ingatlan megosztása összefügg a repülőtér jövőbeni hasznosításával, hiszen ahhoz szervesen illeszkedve kell a funkciókat is megtalálni. Elsősorban lakóövezet, gazdasági, szabadidő , kulturális, sport célú hasznosítás várható.

Jelenleg a laktanyában távfűtésű rendszer van kiépítve, amely alapot ad a későbbiekben egy geotermikus energiarendszer megvalósításához pályázati úton. A föld mélyében található meleg vízzel szeretnénk megoldani a fűtést ebben a rendszerben, és a lehűlt vízből wellness-oktatási célra fűrdő komplexumot lehetne kis léptékben építeni. Ezen tervek elkészítése nem légből kapott ötlet. Boly várásában személyesen tájékozódtam egy képviselő társammal együtt a már gyakorlatban is működő hasonló rendszerről. Mondhatom csak pozitív visszajelzéseket kaptam. Ezért fogalmazódott meg bennem, hogy a helyi adottságokat kihasználva, ilyet Taszáron is meg lehet valósítani. Ez a kérdés nyitott.

A laktanya hasznosításban sok kérdést kaptam, hogy egészen pontosan a jövőben miként látom ezt?

Ekkor mindig egyetlen  választ adok, kerítés nélkül!  Átalakítva a buszjáratok útvonalát, úgy, hogy azok a laktanyán keresztül, annak központját érintve, a 2. számú kapu és az Ady E. utca sarkán  lévő új buszmegállót érintve együtt közlekedjenek a Széchenyi utca felé.  A laktanya északi oldalán a rendezési tervnek megfelelően új utcák és építési telkek kialakítására is van mód és lehetőség.

Amikor az utcán beszélgetve ezeket felsorolom a legutolsó kérdés, és mindezt miből oldjuk meg?

Erre a válaszom mindig az, hogy a laktanyában lévő vagyon ezt a célt szolgálja, a „köz” érdekét, amellyel a hitel felvétel is elkerülhető lehet, a további fejlesztésekhez. Taszár jövője a repülőtér hasznosítása mellett, a laktanya megfelelő hasznosítása, melyhez most a betelepülő vállalkozások is óriási segítséget adnak !

 

A fentiekben próbáltam „ízelítőt adni” az Tisztelt olvasóknak abból a hatalmas kihívásból, és a problémák megoldásából, amellyel a lakatanya és lakótelep önkormányzati tulajdonba kerülése után meg kell-kellett birkóznunk! Az elmúlt 8 év feladatai nem kis fejtörést okoztak a számomra, de a kihívásoktól én soha nem ijedtem meg! Sok száz millió forint fejlesztéssel pótolta az önkormányzat azokat a hiányosságokat, amelyet a Magyar Honvédség az elmúlt évtizedekben nem végzett el, és örökül hagyott a taszári önkormányzatra!

 

Minden lehetőséget igyekeztem megragadni ahhoz, hogy Taszár község fejlődjön, és az itt élők egy komfortos, a mai modern kor követelményeihez illeszkedő, megfelelő környezetben élhessék mindennapjaikat. Tettem és teszem ezt így a jövőben is!

Vissza az előző oldalra