Taszár VS. Gumi újra hasznosító üzem

 

 

Tisztelt Olvasók!

 

A mai bejegyzésemben a Taszár község határában, a kaposvári keleti ipari parkban építendő gumi újra hasznosító üzemről szeretnék néhány gondolatot megosztani Önökkel!

Igyekszek tárgyilagosan, politikai meggyőződésektől függetlenül megfogalmazni egy olyan véleményt, amelyben minden érdeklődő részére egy tárgyilagos, és független megközelítést mutatok be a részemről, ami igaz ugyan, hogy „szubjektív” vélemény de, engedjék meg nekem, hogy idézzem Dr Illés Zoltán Úr, volt környezetvédelmi államtitkár tegnap, 2015.május 9.-én Kaposváron elhangzott szavait: „ a dioxin nem válogat..” Mert az bizony korra, nemre, és politikai hovatartozásra tekintet nélkül : ÖL! Ezért ragadtam most klaviatúrát Tisztelt Olvasók!

Írok most annak okán, mert mondanivalóm még mindig nagyon időszerű kérdéseket boncolgat, valamint a mai napig is úgy érzem, hogy a közvéleménynek nincs igazán sok „hiteles” információja arról, mit is akarnak építeni Kaposvár határában?

Mielőtt azt gondolnák a Tisztelt olvasók, hogy én miért „gáncsoskodok” annyira, meg kell említenem azt a nem elhanyagolható tényt, hogy ez a cég szerette volna Százhalombatta városában megépíteni azt az üzemét, amelyet a helyiek a Pest Megyei közgyűléssel együtt megakadályoztak. Hivatkozva az egészségügyi kockázatokra.

Miután onnan „kiebrudalták” a Hometch ZRT-t, április 1-én, benyújtotta a kaposvári ipari parkra a vételi ajánlatát, és láss csodát, még aznap sajtótájékoztatót tartott a város polgármestere az üzem megépüléséről. Igaz, hogy erről a városi közgyűlés nem tudott, és csak később tárgyalta az értékesítést, de már a bejelentés „hivatalosan” megtörtént!

Kérdem én, Önök szerint ez így helyes?

Mindenki akut információ hiányban szenvedett, és a város politikai ellenzéke is értetlenül állt a történtek előtt. Ahelyett, hogy a körülmények rendeződtek volna, egyre inkább kezdett zavarossá válni a „gumi újra hasznosító üzem” ügye!

A város politikai ellenzéke mellett, egyre többen emelték fel szavukat a tájékoztatás hiányossága, és az eljárás miatt! Hangsúlyozom, hogy ez véleményem szerint nem pártpolitikai ügy, hanem az emberek egészsége érdekében megindult tiltakozás, amelynek védelme miatt is bontakozott ki az „ellenállás”!

Szó sem esett arról a temérdek egészségügyi „kockázatról” amelyek bizony komolyan érinthetnek majd bennünket embereket, valamint szűkebb, és tágabb értelemben vett környezetünket a létesítendő gumi újra hasznosító üzemmel kapcsolatban, „ha majd megépül”.

Ezen kérdés „körbe járása” nagyon összetett, és bizony nem kevés figyelmet követel majd tőlünk, mert hiszem, hogy nem „babra megy a játék”!

Bennünket, a gyermekeinket, a környezetünket, és a jövőnket érinti nagyon komolyan ez a beruházás! Összefoglalva a bejegyzésem okát, ezek a legfontosabb szempontjaim, indokaim, és okaim, amiről most beszélni kell!

Most még van idő cselekednünk! Mire gondolok ebben a kijelentésemben? Elsősorban arról, hogy hiteles, szakmai véleményekkel alátámasztott tájékoztatást kell kérni, a demokrácia összes eszközével azért, hogy mindenkinek eloszlassuk a félelmeit, fenntartásait a gumi újra hasznosító üzemmel kapcsolatban! Véleményem szerint ez így működik egy demokratikus országban, ha nem tévedek, és remélem, hogy nem !

RÓLUNK, NEKÜNK, ÉRTÜNK, DE NE NÉLKÜLÜNK!

Amíg ilyen dokumentumokat nem tudnak felmutatni az „illetékesek”, addig biza nem szabad támogatni ennek a beruházásnak a megvalósítását!

Sokan még mindig nem hiszik el, vagy nem tudják azt, hogy mennyi kapcsolódási pont, közös érdek, és közös problémánk van a kaposvári, és környező településeken élő emberekkel, családokkal ebben a témában.

Nem az üzem működésével kapcsolatos kémiai és egyéb folyamatokról akarok itt most „kis előadást” tartani, mert arra ott vannak ( lennének ) a „szakemberek”, akik valamilyen számomra érthetetlen oknál fogva, de „bujdokolnak” előlünk! Hangsúlyozom, én ezt tapasztalom, és bizony ezt a „hiteles tájékoztatást” hiányolom, mert bizony először ezzel kellett volna kezdeni ezt az eljárást, Tisztelt Olvasók!

 

A mostani bejegyzésemben elsősorban a személyes véleményemet fogalmazom meg,  mert  az a szándékom, hogy „felrázzam” a Tisztelt közvéleményt abból az általam is tapasztalt közönyből, ami tapasztalható, tisztelet a kivételnek.

Nem sokat szeretnék foglalkozni az előzményekkel, de talán néhány mondat erejéig erről is kell írnom!

2016 április 1.-jén pénteken, Szita Károly Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere, a Homatec Recyling Zrt ügyvezető igazgatójával együtt sajtótájékoztatót tartott arról, hogy a fenti cég üzemet kíván létesíteni Kaposvár közigazgatási területén, a keleti ipari parkban. Ezt a bejelentést én egy kicsit „furcsának” tartottam, és akkor hétvégén elindult az az információs „dömping”, és telefonhívási áradat nálam is, amely okán elkezdtem a tájékozódni a tervezett üzemről.

Megmondom őszintén, hogy az első információk után már megfogalmazódott bennem az, hogy a bejelentést és a sajtótájékoztatót miért nem előzte meg, egy személyes konzultáció, egyeztetés a Kaposváriak bevonásával, és a környező települések vezetőivel? Lehet, hogy Kaposvár közigazgatási területén tervezik ezt a környezetvédelemmel összefüggő beruházást, de…

Emlékeznek még arra, amikor Ausztriában a határhoz közel akartak építeni egy hulladék égető üzemet? Akkoriban a Magyar Kormány, és a környező települések tiltakozása okán, és azok „nyomásásra” álltak el ettől a szándékuktól az osztrákok! Nem igazán szeretnék párhuzamot vonni a két dolog között, de azért elgondolkodtató!

Komoly aggodalmakra ad okot a számomra az, hogy a Taszártól mindössze 2 km-re lévő ipari park, milyen egészségügyi kockázatokkal, vagy egyéb következménnyel jár(hat) a környező településeken élők részére, mint például egészségügyi kockázatok, esetleg mérgező anyagok keletkezése kezelése, a szag, a por, forgalom növekedés, és az ingatlanok értékének csökkenése, stb, stb…

Pontosan az ipari park helye, valamint azok az üzemek, amelyek hatásait a mai napig is érezzük Taszáron, emeltük fel a szavunkat a tervezett üzem építése miatt! Utalnék arra, hogy Taszáron szagoljuk a mai napig a keleti ipari park szomszédságában üzemelő szennyvíz telep szagát, és a kaposvári cukorgyár „ülepítő tavainak” a bűzét is, amelyeket a mai napig is Taszárra fúj a szél! Ezek után pedig még a gumiüzemtől is hozzánk hozzon mindent ? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések fogalmazódtak meg először bennünk akkor, amikor híre ment a tervezett beruházásnak!

Április 4-én felhívtam Kaposhomok és Sántos polgármestereit, és az egyeztetés után levelet írtam a nevükben is, Szita Károly kaposvári polgármester úrnak, akitől személyes tájékoztatást kértem a beruházásról.

Tudomásomra jutott, hogy a Kaposvár városi közgyűlés „rendkívüli” ülésén tárgyalja azt a napirendet, amelyen a Homatech Zrt részére kívánja értékesíteni az ipari parkot, üzem építése céljából, és amelyről már korábbi bejegyzésemben írtam. A rendkívüli közgyűlésen én magam is részt vettem a több helyi, és környező településekről érkező állampolgárral együtt, és a karzatról figyelhettem az indulatoktól sem mentes döntési eljárást, mely indulatok nagymértékben visszavezethetők a tájékoztatás hiányára, és a nem megfelelő előkészítésre, „érthetetlen kapkodásra”!

Megtapasztalva a közgyűlésen történteket, vált a számomra egyértelművé az, hogy ebben a komoly, és „fajsúlyos” ügyben, bizony alapvető hiányosságok vannak minden tekintetben. Miközben a kaposvári emberek véleményét még a buszok színéről is kikérik, vagy buszokon elhelyezendő emberek képéről, egy ilyen ügyben nem kíváncsiak a véleményükre!? Érdekes!

Lakossági fórumot tartottak április 18-án Taszáron is a Homatech Zrt képviselői, amelyről szintén írtam itt már korábban, és akkor sem tudták megnyugtatni a lakosságot a tervezett üzem egészségügyi kockázatairól. Tovább megyek! A taszári képviselő-testület megtárgyalta a tervezett beruházást, és határozatában fejezte ki „nemtetszését” erről!

Sokunkkal együtt, mi is  a „szakembereknek” hiszünk egy ilyen beruházás kapcsán! Pontosan a meggyőzés hiánya okán kezdődött az a „civil ellenállás”, amelyben aláírásgyűjtések indultak Taszáron, Kaposhomokon, Sántoson is az üzem építése ellen, és a Kaposváron népszavazási kezdeményezés indult, amelyet mindkét alkalommal el is utasítottak.

A mai napig tart az elkeseredett, és az üzem megépítése ellen tiltakozó emberek „vesszőfutása”, amit nem értenek, vagy nem akarnak megérteni a kaposvári döntéshozók!

Azért használtam azt a kifejezést, hogy „vesszőfutás”, mert az üzem építése ellen tiltakozók mindent megtesznek azért, hogy „szakembereket” keressenek, akik feketén-fehéren kimondják azt, hogy A GUMI ÚJRAHASZNOSÍTÓ ÜZEM KÁROS! Ezért került sor nyilvános lakossági fórumok megtartására, ahová meghívták többek között Dr Illés Zoltán volt környezetvédelmi államtitkárt is, aki előadásában meggyőző érveket sorakoztatott fel! Ezek után vártuk volna a szakmai cáfolatot, ami nem történt meg, bár lehetősége volt rá az érintetteknek! Hangsúlyozom nem érzelmi kérdéseket feszegetek, hanem szakmai érveket szeretnék kapni, megcáfolhatatlan bizonyítékokat! Eddig hiába!

Fontos érvként említem meg azt, ha egy ilyen technológiával működő üzemet meg lehetne látogatni, és tapasztalatokat gyűjteni, akkor szívesen meglátogatnánk azt, de ilyen üzem nem létezik! Minden ellenkező állítás hamis! Dr Illés Zoltán Úr szavai is elgondolkodtatók, hiszen mint kifejtette, ilyen üzemi technológiával kísérleteztek már évekkel ezelőtt nyugat-Európában, de sikertelenül. Akkor most, hogy is van ez?

Az utolsó mondattal mindent leírtam!

Minden, az általam leírt állítást megcáfoló szakmai véleményt szívesen fogadnék sokunkkal együtt és nyilvánosan, de ezt sajnos a mai napig nem tapasztalom, és bizony hiányolom Tisztelt Olvasók! Önök nem?

Vissza az előző oldalra