Ember a Világűrben

 

 

 

Gagarin.jpg

gagarin 2.jpg

 

57-éve ezen a napon hajtott végre az emberiség, első alkalommal, sikeres űrutazást. Sok vitatott körülmény, és vélemény ellenére a Világ közvéleménye, Jurij Alekszejevics Gagarint  ismerhette meg az emberiség ELSŐ ŰRHAJÓSAKÉNT. Bejegyzésemmel többek között  Gagarin élete, és emléke előtt is szertném kifejezni tiszteletemet, és elismerésemet...

Jurij Alekszejevics Gagarin (oroszul: Юрий Алексеевич Гагарин; Klusino, 1934. március 9. – 1968. március 27.) az első ember a világűrben. A Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból. Ezzel az emberes űrrepülések terén is megelőzték a szovjetek az amerikaiakat. Gagarin később már nem hajtott végre több űrrepülést. 1968-ban halt meg egy repülőgép-balesetben.

 

Jurij Gagarin 1934. március 9-én született a Moszkvától nyugatra fekvő Klusino faluban. Szülei egy termelőszövetkezetben dolgoztak, de mindketten képzettek voltak – édesanyja sokat olvasott, édesapja pedig bútorasztalos volt. Jurij a család harmadik gyermeke volt. Nővérei segítettek a nevelésében, amíg szülei dolgoztak. Milliókhoz hasonlóan a Gagarin család is megszenvedte a második világháború kemény éveit. Két nővérét és egy fivérét kényszermunkára hurcolták Németországba, ahonnan a háború után épségben visszatértek. Gagarint a tanárai intelligens és szorgalmas tanulóként jellemezték.

Miután 1951-ben öntőmunkási képzést kapott, továbbtanult a szaratovi műszaki főiskolában. Ott töltött évei alatt csatlakozott az Aeroklubhoz és 1955-ben letette a könnyűgépes pilótavizsgát. Ugyanebben az évben felvételt nyert az orenburgi repülősiskolába. 1957-ben sikeresen letette a pilótavizsgát a MiG–15-re. Ugyancsak 1957-ben megismerkedett későbbi feleségével, Valentyina Gorjacsevával, akitől két lánya született. Végzése után a luosztari légibázison teljesített szolgálatot egészen 1959-ig.

 

Gagarin és a szovjet űrprogram

 

Kiválasztása és felkészítése

1960-ban kiválasztották, így bekerült a szovjet űrprogramba. 20 társával együtt igen kemény kiképzésen ment keresztül. Gagarint és társát, German Tyitovot kitűnő teljesítményük és kis termetük alapján választották ki az űrutazásra. (Gagarin 157 cm magas volt.)

Űrrepülése

 

1961. április 12-én Gagarin az első emberként repült az űrbe egy Vosztok 3KA–2 (Vosztok–1) fedélzetén. Az egész repülés 108 percig tartott, eközben egyszer megkerülte a Földet.

Űrbéli tartózkodása alatt hadnagyból őrnaggyá léptették elő – ebben a beosztásában szerepelt a TASZSZ híradásában is. Földet érése után Nyikita Hruscsov üdvözölte. Gagarin a hirtelen rászakadó népszerűséget rosszul viselte. Részben ennek, részben pedig megromlott házasságának hatására inni kezdett.

1962-től a Legfelső Tanács tagja lett, de később visszatért Csillagvárosba, ahol többször használható űrhajók tervezésével foglalkozott. 1967-ben Komarov űrhajós tartalékaként választották ki a Szojuz–1 repülésre. Az űrhajó visszatérő egysége lezuhant, a pilóta életét vesztette.

Halála

Gagarin 1967-ben, a Szojuz–1 katasztrófája után a Csillagvárosban folyó kiképzést vezette. Ezzel párhuzamosan újból elkezdett vadászgépen repülni. 1968. március 27-én ő és kiképzője életét vesztette egy MiG–15-ben rutinrepülés közben. A baleset körülményei tisztázatlanok. Egy 1986-os tanulmány szerint gépük egy másik sugárhajtású gép csóvájába került. Az időjárás sem volt kedvező, ez is hozzájárulhatott a balesethez.

A sok találgatást kiváltó esetről Alekszandr Sztyepanov, az elnöki levéltár egyik osztályvezetője 2011. április 8-i moszkvai sajtóértekezletén jelentette ki az eddig titkos, de most nyilvánossá vált dokumentumokra hivatkozva, Jurij Gagarin halálát baleset okozta. A bizottság vizsgálatának eredményeit tartalmazó, titkosítás alól feloldott iratok szerint egy meteorológiai ballon kikerülésére tett éles manőver a legvalószínűbb ok, ami miatt Gagarin repülőgépe lezuhant.

Igor Kuznyecov a hivatalos verzióval szemben a hibás repülési szabályokat okolja a balesetért. Véleménye szerint a kabin dehermetizálódott, és a nyomáscsökkenés a pilóták ájulásához vezetett.

Alekszandr Akimov szerint a lezuhanáskor Alekszej Leonov által hallott két dörrenés nem hangrobbanás volt, mint eddig gondolták, hanem a repülőgépre kilőtt két légvédelmi rakéta. Állítását a tulajdonában levő két, a lezuhant repülőgépből származó darabbal szeretné bizonyítani.

Tisztelgés Gagarin emléke előtt

 

Tisztelgésül a világ első űrhajósa előtt, Neil Armstrong és Buzz Aldrin Gagarin egy kitüntetését vitték magukkal az Apollo–11 útjára és a Hold felszínén hagyták azt a holdsétájuk alkalmával.

A Nemzetközi Csillagászati Unió a Ljudmila Csernih szovjet csillagász által 1968. február 6-án felfedezett 1968CB jelű kisbolygót Jurij Gagarinról nevezte el, hivatalos megjelölése szerint 1772 Gagarin néven. Gagarin nevét holdkráter is őrzi, a Nemzetközi Csillagászati Unió a Hold túlsó oldalán, a déli féltekén egy 265 km átmérőjű ősi becsapódásos krátert nevezett el a világ első űrhajósáról.

Összeesküvés-elméletek

Korabeli nyugati források szerint nem Gagarin volt az első ember az űrben: több sikertelen, a pilóták halálával végződő kísérlet előzte meg Gagarin űrrepülését, amelyeket a szovjet propaganda elhallgatott. Később, a holdra szállással kapcsolatos összeesküvés-elméletekhez hasonlóan Gagarin útjáról is azt terjesztették, hogy valójában nem történt meg, csak a szovjet technikai színvonalat alátámasztani kívánó hazugság volt. Ezeket a híreket általában összekötik a Gagarin halálának körülményeit megkérdőjelező híresztelésekkel.

Ismét más források szerint Gagarin élete végén egy titokzatos betegségben szenvedett, amelyet az űrutazás hatásának tekintettek, ezért utolsó éveit karanténban töltötte.

Egy Gagarin repülésének 40. évfordulója alkalmából készített médiahack alapján az a hír is elterjedt, hogy a Náci Németország juttatott először embert az űrbe, akit azonban nem tudott visszahozni.

Egyik elmélet szerint Gagarin valójában egy szerepet játszott el, azaz Gagarin helyett Grigorij Gigojevics Nyeljubov repült 1961 április 12-én. Mivel az űrhajóskiképzésben szintén részt vett Gagarint tekintette a párt a kommunista emberideálnak és nem Nyeljubovot, ezért a hős űrhajós szerepét Gagarin játszotta el az elmélet szerint. Egy másik elmélet szerint Gagarin nem a MiG–15UTI balesetében halt meg a Kirzah megyében, Vlagyimir járásban található Novoszelovo falu közelében (a két elhunyt pilóta teste soha nem került elő), hanem egy megrendezett balesetről volt szó, ahol két vadászgép pilóta az eredeti terveknek megfelelően sértetlenül katapultált a repülőgépből. Míg Gagarin valójában, mint a sikertelen Zond–4 Hold körüli űrrepülés (a Zond-program az USA Apollo űrprogramjának szovjet megfelelője) résztvevője visszatéréskor vesztette életét. Tehát a figyelemelterelő repülőgép baleset időpontjában Gagarin valószínűleg már halott volt.

Ezeket az állításokat sem a korabeli, sem a későbbi orosz és nyugati hivatalos források nem erősítették meg.

Vissza az előző oldalra

Hozzászólások

Még nem szólt hozzá senki. Véleményed, kérdésed van?! Légy Te az első, írj!

Szólj hozzá Te is!

Ellenőrző kód:

A moderálási irányelveket elfogadom