Mindennapok 2015 január

2015 január 25.

Nagy tisztelettel köszöntök minden kedves olvasót Angelika napján, 51 éve született Bridget Fonda amerikai színésznő. Először is elnézést kérek azoktól a kedves olvasóimtól, akik vasárnap keresték az új bejegyzésemet.  Most pótolom ezt a hiányosságomat. Kezdhetném a mondandómat a hideg időjárással, vagy a havazással, de most nem teszem, mert mégis csak tél van, és ennek most van itt az ideje. Ezért ezt a témát kerülném.

Fontosabbnak és közérdekűbb információnak ítélem meg az elmúlt hét eseményeit összefoglalva, a „Start közmunka Program” előkészületeit, és annak benyújtását a Somogy Megyei Munkaügyi Központba. Az elmúlt évekhez képest új elemként került beépítésre idén, a mezőgazdasági program, melyben az óvoda konyháját szeretnénk ellátni, a helyben termelt zöldségekkel. A laktanyában, egy 0,7 hektáros területet szántott fel traktorjával Varjas Béla képviselő Úr. Ezen a területen szeretnénk megvalósítani a zöldség termesztést. Ilyen módon is szeretnénk gazdaságosabbá, olcsóbbá tenni a helyi konyhánk működését, a kiadások csökkentésével. Remélhetőleg majd beváltja ez a program a hozzá fűzött reményeinket.

Szintén ehhez tartozik még, hogy a konyhánk működését a jövőben szeretnénk még „hatékonyabbá” tenni, és lehetőség szerint nagyobb „választékkal”, egy új étlap rendszert is kialakítani, hogy a településen élők számára vonzóbbá tegyük az étel vásárlását. Mindezt azért is szeretnénk elérni, hogy „visszahódítsuk” azokat az étkezőket is, akik ma más vállalkozótól vásárolják az ebédet Taszáron. Emiatt át kell gondolni az óvoda konyhájának szervezeti, és egyéb struktúráját, valamint bevételeit is szeretnénk emelni. Szükség van a Taszáriak igényeihez igazodó étkezési szolgáltatás megvalósítására, így át kell gondolnunk ezt a feladatot is.

Elkészült a „Start Közmunka Program” másik két eleme is, amelyeket csak úgy lehetett benyújtani, hogy a korábbi években elvégzett ilyen projektjeinkkel azok ne legyenek hasonló tartalmúak. Aki nem értené, annak egy kicsit körül írom. Amennyiben a „Belvíz projektben” tavaly a csapadékvíz elvezető árkokat tisztítottuk, úgy idén erre már adhatunk be pályázatot. Ugyanebben a projektben a meghatározott feladatok közül lehetett választani, emiatt mi idén a csapadékvíz elvezető árkok átereszeit jelöltük meg tisztítandó feladatként. A község közútjai melletti csapadékvíz elvezető árkok feletti autóbeállók, személyi közlekedők, a lakótelepi csapadékvíz elvezető csatornák, és közutak alatti átereszek tisztítását szeretnénk elvégezni.

A következő „program elem a közút”, melyben a község járdáinak karbantartását szeretnénk elvégezni. Ebben az esetben van lehetőség 100 m2 járdafelület aszfaltozására is. Reményeim szerint ezzel a feladattal idén el tudjuk végezni a legrosszabb állapotban lévő járdáink kijavítását. Amennyiben még a tavaly a kormány részéről megígért 44 millió Ft is megérkezne, hát akkor valóban látványos fejlődést tudnánk felmutatni.

Elkezdődött az önkormányzat 2015 évi költségvetésének a tervezése is, amely nem kis feladat elé állítja a képviselő-testületet. Ennek a tervezési folyamatnak a része az intézményeink működési feltételeinek az áttekintése és újragondolása.  Szeretnénk az óvodát és bölcsődét is hatékonyabban működtetni, mert ez a záloga annak, hogy ne hozzunk népszerűtlen döntéséket, és inkább "elébe menjünk" a lehetséges problémáknak.

2015 január 18.

Köszöntök minden olvasót Piroska napján, 60 éve született Nyilasi Tibor labdarúgó. Kellemes, az évszakhoz képest enyhe hőmérséklettel búcsúzik tőlünk január harmadik hete. A felhős égboltot leszámítva, barátságos időjárás volt ezen a héten, véleményem szerint. Amennyiben a Sváci jegybank elnöke, vagy elnöksége is így vélekedett volna erről „témáról”, talán nem hozott volna olyan döntést, amivel ismét „kibabráltak” a magyar deviza hitelesekkel ( is ).

Mielőtt ezeket a „hullámokat korbácsolnám lelkem tengerén”, előtte néhány gondolatban említést teszek a múlt hét eseményeiről is. Az egyik fontos és közérdekű ilyen dolog, a Petőfi utca, és a Széchenyi utcai lakosok kérelme, amelyet 53-an írtak alá. A korábbi bejegyzésemben már írtam erről a „petícióról”, most be is hozták a hivatalba. Minden képviselő megkapta, így a soron következő testületi ülésen megtárgyalásra kerül.

Kiemelném még az elmúlt hét történései közül, a lakótelepi iskola előtti száraz fa kivágását, valamint a lakótelepi református szociális otthon melletti fák felmetszését, amit már régóta kérnek az önkormányzattól. Utóbbit azért tőlünk kérték, mert a fák „közterületen” állnak. Mivel az iskolánál lévő veszélyes fa kivágása már nem várathatott magára, ezért „egy füst alatt” végeztettük el ezeket a munkálatokat is.

Amint arról már a korábbiakban is írtam, a svájci jegybank döntése okozott nem kis káoszt az érintett országokban, köztük Magyarországon is. Sokunkkal együtt vártunk, de délutánra már minden remény elszállt, hogy talán lesz valamilyen „csoda”, ami visszabillenti az árfolyamokat! Nem volt ilyen „csoda”, és szomorúan látván a fejleményeket, sajnos nem is tervez egyetlen „felelős személy sem” még csak hasonlót sem! Azt is el kell mondanom, hogy a kormány „devizaadós mentő csomagja”, valamint a devizahitelek „forintosítását” várjuk már kíváncsian…Emlékeim szerint a deviza alapú gépjármű hiteleket is forintosítani fogják..( legalább is ezt az információt mondták ) Minden esetre ,mindenkinek stressz mentes hét végét kívánok..

2015 január 11.

Köszöntök minden kedves olvasót Ágota napján, 69 éve ezen a napon született Naomi Judd, amerikai énekesnő. Az elmúlt „hosszú héten”, elkezdődött a 2015 év első hete. Mi közben az év eleji újrakezdést és a pihenés utáni felocsúdást említettem már, most az önkormányzati „munka horizontján”  gyülekező újabb  „viharfelhőkről” írok ebben a bejegyzésemben.

Most nem arról szeretnék írni elsősorban, hogy „Vízkereszt” után a Karácsonyi Betlehemet lebontottuk a Millenniumi Parkban, vagy a hetente csökkenő üzemanyag árak következményeit. Sajnálatos módon, ezeket nem lehet tapasztalni sem a kereskedelemben,és más s szállítással összefüggő, a lakosságot érintő területen, hiszen semminek nem csökkent az ára.  Akár  ez a téma is megérdemelne egy külön „történetet".

Megemlíthetném az 517 évvel ezelőtti megyecímer adományozására emlékező, és január 6.-án Kaposváron kezdődő  önkormányzati rendezvény sorozatot, mert az is egy fontos közéleti esemény volt, de most itt ezt nem teszem.

A heti aktualitások közül a Párizsi terrortámadás híre rázta meg a világot, a magyar vonatkozásokat említve Vlagyimir Putyin orosz államfő, és Angela Merkel Német Kancellár közel jövőre tervezett Budapesti látogatása is fontos aktualitásként szerepelhetne itt, de most nem fog!

Sokkal inkább említem meg, és írok most arról a taszári közéleti eseményről, amely ránk tartozik, és foglakoztatja az itt élőket.

Ez a közéleti esemény most nevezetesen, a Petőfi utcai „földszállítás” ügye. Úgy érzem, hogy számomra ez az téma, amely most felülemelkedik minden más közéleti ügytől, hiszen rólunk szól, minket érint.  Kérem engedjék meg, hogy ezt a témát érintve adjak tájékoztatást az érintetteknek, és mindenkinek, akivel személyesen  beszélni még  nem tudtam erről.

Meg kell említenem azt, hogy tegnap a helyszínen járva, az elégedetlen utcabeliekkel tárgyaltam erről a sajnálatos eseményről. Tiltakozásuk és elégedetlenségük jeleként megmutatták azt a petíciót, amelyet az utcában élők írtak alá e tárgyban, s amit a képviselő-testület elé kívánnak terjeszteni megtárgyalásra.

Az előzményekről röviden csak annyit írnék, hogy a Petőfi utca végében az egyik földtulajdonos hívott fel még 2014 december végén azért, hogy bejelentse az ingatlanjára történő földszállítást. A Kaposvári Cukorgyárból un. „talajjavító” földet fognak odaszállítani nyerges vontatókkal, naponta több alkalommal is. A szállítmány nem minősül veszélyes hulladéknak, mert ezzel a földdel, mossák le a cukorrépát, szólt a bejelentés. Ígéretet kaptam még arra, hogy a szállítás alatt a hőmérséklet függvényében, a szóban forgó  útszakaszt letakarítják.

Teltek-múltak a napok, és az utcabeliek először érdeklődő, majd kritikákat megfogalmazó telefonjai sorra megcsörrentek a hivatalban. Ezzel párhuzamosan a facebookon kaptam leveleket, és személyesen is felkerestek az utcabeliek. A megkeresések hangnemét most itt nem értékelném, de azért volt olyan Petőfi utcai lakó, aki szerintem a felháborodását,és  indulatait  kifejezvén, egy árnyalattal többet engedett meg magának, mint amit  lehetett volna szerintem, de  most nem önérzeteskedek.

Az elégedetlenségek legfőbb oka, hogy sár van, és büdös! Ez a két ok volt az alapvető kritika, ami megfogalmazódott az utcában lakók részéről, megjegyzem jogosan. A másik kérdéskör az, hogy mit szállítanak, és milyen engedélyek vannak erre, és kitől?

Már az első megkeresés után megkezdtem a személyes tájékozódást, és az út takarításának  megoldását. Megkerestem a földtulajdonost, és a szállítást végző vállalkozót is akinek egyébként a kötelessége az, hogy letisztítsa az utat a sártól.

Idő közben a helyi rendőrörsöt is megkeresték már az utcabeliek, a szállítással kapcsolatos észrevételeik miatt. Az út lemosása, és kefés autóval történő letisztítása, sajnos több estben az éjszakai fagyok miatt vált lehetetlenné.  Ezen ok miatt, csak egy tolólapos traktorral igyekeztek elvégezni az út tisztítását.

Ettől a pillanattól kezdve türelmet és megértést kértem a Petőfi utcában élőktől, és aprobléma mihamarabbi megoldását kerestem. Ezek után, már sokkal összetettebbé vált a helyzet ás annak korrekt megoldása bizony nem kis kihívás elé állított, és tanulságokkal is szolgált.

Kérdésként merült még fel az is, hogy miért engedi be egyáltalán az utcába ekkora teherautókat az önkormányzat? Miért nem a repülőtéren keresztül szállítják a földet az ingatlanra? Miért nem teszünk ki súlykorlátozó táblát az utca elejére?  Az engedélyek pontosan mit tartalmaznak, milyen anyagot is szállítanak az érintett területre?

Ezek után alakul ki néhány kérdés abban a tekintetben, hogy a repülőtér kiszolgálására épült út mellett élők panasza milyen mértékig jogos, vagy igazságos. Ennek a véleménynek a megfogalmazását mindenkire rábízom, de néhány körülményt nem árt fontolóra venni azért ebben a tekintetben sem. 2004-benelment az utolsó amerikai katona, 2005-ben bezárt a laktanya, és Taszár „elcsendesedett”. Ezen sajnálatos események okán , hajlamosak  vagyunk elfeledkezni arról, hogy egy repülőtér mellett élünk. Elfeledkezni a „hajdani”nagy jármű és légi forgalomról. Írtam le ezeket a mondatokat azért, mert nem is olyan régen, amikor ezekről írtam egy érintett utcabelinek, akkor azt írta vissza, hogy :… én a múltban élek, ő pedig a jelenben…

Egy kicsit meglepődtem a válasz után, mert azt vettem észre, hogy a tolerancia és a megértés az, ami egyre csak fogy, tisztelet a kivételnek.  Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy nem tudom mi történne akkor, ha beindulna a repülőtér, és sok száz, vagy ezer munkahely keletkezne Taszáron, és gyárak, üzemek települnének ide?

Egy szóval tán ennek okán is, de  szép kerek kis történet kezdett kikerekedni ebből a földszállításból. Én többször is voltam a helyszínen, és valóban sáros az út! Ez tény! Azt viszont már nem akarom én személyesen eldönteni, hogy milyen mértékben sáros az út, mert bizony ennek a ténynek a megállapítása nagyon szubjektív megítélés alá esik. Egyéb iránt megjegyezném, hogy ez a "sár kérdésnek"  legérzékenyebb része, no és a majdani a folytatás!

A tegnapi beszélgetés mutatott rá számomra még arra az alapvető problémára is, hogy valótlan információk tömkelege kering az utcabeliek között erről a földszállításról, valamint annak körülményeiről,és a jövőt érintően is! Egyesek már kész ténykényt kezelik azt, hogy én már bizony „lepaktáltam” a folyamatos földszállításról a terület tulajdonosával! Sőt! Ezt az álhírt szenvedélyesen terjesztik is.

Ezek közül az egyik az, hogy Én egy személyben, a képviselő-testület nélkül, földszállítási szerződést írtam alá a jövőre vonatkozóan!

Tisztelettel tájékoztatok itt is mindenkit, hogy ez a hír nem igaz! Nem ígértem a jövőre vonatkozóan senkinek semmit földszállítással kapcsolatosan, főleg olyat nem, ami Petőfi utcában élőket érinti.

Még egy apró észrevétel az önkormányzati munkát érintően, hiszen nem csak egyedül hozzám fordultak a Petőfi utcában élők, hanem az alpolgármester Úrhoz is, de azt most nem tudom  megmondani,  hogy az utcában lakó önkormányzati képviselő milyen módon igyekezett tájékoztatást adni, esetleg megnyugtatni az utcában élőket, mert erről nincs információm.

Nem tudom, hogy ki kik, vagy miért terjesztenek valótlanságokat, de azért én szívesen szembesíteném őt-őket ezekkel az állításaikkal nyilvánosság előtt! Nagyon remélem, hogy ennek az ügynek is tudunk következetes módon merítkezni a tanulságaiból.

2015 január 4.

Nagy tisztelettel, és sok szeretettel köszöntök minden kedves olvasót az új év első bejegyzésében Leona és Titusz napján. 41 éve ezen a napon született Bogányi Gergely, Kossuth-díjas zongoraművész.

Véleményem szerint ma, az évszakhoz képest kellemes időjárásban volt részünk. Miközben ma van a „téli szünet” utolsó napja, véget értek az ünnepek, és az „eufólia” után, szépen lassan visszatérünk a dolgos hétköznapokba. Újév, új feladtok, új jogszabályok, és megannyi „újdonság”  azok, amelyek szépen lassan belopódznak az életünkbe, és amelyekhez nem először és utoljára az életünk során, alkalmazkodnunk kell.

Az elmúlt hét eseményeit most nem akarom hosszan összefoglalva leírni, hiszen a karácsony utáni „csonka hét” nem hozott a munkámban említésre méltót. Szilveszter napján munkanap volt, és ennek „fényében” a hivatali dolgozóknak meg is köszöntem, a 2014-ben végzett munkáját.

A „hosszú hétvége”, és az ünnepi készülődés érdekes „egyvelege”, számomra a mai napig megmagyarázhatatlan emberi viselkedéseket produkál. Ezt egy szóval most csak így jellemezném: TÖMEG!

Mára már lassan „helyre állt” a megszokott kis „napi rutin”, de a viccet félre téve,tényleg sok volt már az év utolsó napjaiban a tolongásból, és a tömegből. Holnap, január 5.-én megkezdődik az iskola, jön a tanulás, és a félévi értékelés időszaka. Már egy kicsit hosszúnak tűnt a számomra (is) ez a két hetes téli szünet. Ideje a gyerekeknek is visszarázódni az iskolapadba.

Vissza az előző oldalra