Mindennapok 2014 július

2014 július 27

Olga és Liliána napja van, 137 éve született Dohnányi Ernő zongoraművész. Nagy tisztelettel köszöntök minden kedves olvasót. Mint azt bizonyára tapasztalták, már hetek óta nem írtam új bejegyzést, aminek végtelenül egyszerű oka van, szabadságon voltam.  Ez az alig több, mint   2 hét jelentett számomra némi kikapcsolódást, és munkát otthon. Nem igazán akarok most arról írni, hogy mit tettem otthon, de annyit azért megemlítek, hogy 5 napig a Mátrában pihentünk a családdal.

Ott ünnepeltük a születésnapomat, és a házassági évfordulónkat is, és jól éreztük magunkat. Ez a lényeg a számomra. Nagyon sok ismerősöm köszöntött meg, ami végtelenül jól esett a számomra, és sokan gratuláltak a 21.házassági évfordulónk alkalmából is. Köszönjük szépen mindenkinek!

A szabadságom utolsó hetére esett egy nagy szabású rendezvény , az Agility Európa-bajnokság. Hétszázötven résztvevő érkezett a kontinens szinte minden országából, de mivel a verseny nyitott volt, Japánból, Kanadából, az Amerikai Egyesült Államokból, sőt még Dél-Amerikából is érkeztek érdeklődők, összesen 33 országból.

Az agility egy ügyességi próba, ami kicsit hasonlít a díjugratáshoz, csak nem lovakkal, hanem kutyákkal űzik ezt a sportot. Az ebnek és a gazdájának egy akadálypályát kell teljesítenie, ebben a teljesítményben számít az idő és a hibák száma. Ugróakadályok, pallók, libikókák nehezítik a pályát. Egymás után négy-négy kutya-gazdi páros áll rajthoz egy csapatban, az összesített eredményükkel lehet megnyerni a csapatbajnokságot. Egy bíró tervezi meg a pályát, ezt a kétlábú versenyzőknek, vagyis a gazdáknak nyolc percük van előre bejárni és memorizálni a rajt előtt, akkor még az ebek még nem lehetnek jelen.

Az agility egy ügyességi próba, ami kicsit hasonlít a díjugratáshoz, csak nem lovakkal, hanem kutyákkal űzik ezt a sportot. Az ebnek és a gazdájának egy akadálypályát kell teljesítenie, ebben a teljesítményben számít az idő és a hibák száma. Ugróakadályok, pallók, libikókák nehezítik a pályát. Egymás után négy-négy kutya-gazdi páros áll rajthoz egy csapatban, az összesített eredményükkel lehet megnyerni a csapatbajnokságot. Egy bíró tervezi meg a pályát, ezt a kétlábú versenyzőknek, vagyis a gazdáknak nyolc percük van előre bejárni és memorizálni a rajt előtt, akkor még az ebek még nem lehetnek jelen.

A kutyákat jelekkel és hanggal tudják irányítani, miközben együtt futják be a távot. Nincs fajta jellegű megkötés, vagyis bármilyen kutya nevezését elfogadják. Az agilityben a border collie és a belga juhász a legkiválóbb, de a magyar pásztorkutyák, a mudi, a pumi, sőt a vizslák is remekül teljesítenek.

Vasárnap délután volt a rendezvény befejezése, és az eredményhirdetési ünnepség. Több helyi állampolgár panaszkodott, hogy nem volt információja az eseményről, de erről igazán a taszári önkormányzat nem sokat tehetett, hiszen „csupán” a helyszínt biztosítottuk hozzá. Természetesen a saját lehetőségeinkhez mérten a falunapi szórólapok hátsó felén adtunk tájékoztatást a rendezvényről. Mindent egybevetve Taszár községnek 900 ezer forint bevétele származott a rendezvényből, terület bérlet formájában, és némi média visszhang.

 

 

 

2014 július 6.

Köszöntök minden kedves látogatót, a  július hónap első bejegyzésemben. Csaba napja van, 39 éve született  50 Cent, amerikai repper. Kellemes, nyári időnk van, szerintem egy szavunk sem lehet az időjárásra.

Az elmúlt hét eseményeit most kicsit szűkszavúan tudnám csak összefoglalni, mert szerdától szabadságomat töltöttem. Hétfőn délután, az Esély Alapszolgáltató Központ, Társulási Tanács ülését tartottuk, mert a korábbi tanácsi ülés határozatképtelen volt.  Hétfőn azonban ezzel a „problémával, már nem szembesültünk, és „annak rendje és módja szerint”, megtartottuk ülésünket. Az intézmény költségvetésének módosítása volt a legfontosabb napirend, melyet egyhangúlag elfogadtunk. A társulási tanács tárgyalta még a kiválással kapcsolatos „feladatokat”, és Magyar Államkincstár ellenőrzését is, melyet a taszári képviselő-testület „kérésére” indítunk majd. Ebbe az ellenőrzésben,  intézmény állami normatíva felhasználásának szabályszerűségét ellenőrzik majd. Erről én nem különösebben tudok itt nyilatkozni, azonban egy „ilyen horderejű” döntés kapcsán, mindenképpen körültekintően kell eljárni.

Mint a fentekben már írtam, én szerdától, szabadságon voltam, és a keddi „Köztisztviselők Napját” szándékosan hagytam ki a felsorolásból, mert az, hivatalosan is „munkaszüneti nap” volt. Miközben a polgármesteri hivatal, és egyéb érintett intézményeink zárva voltak, az önkormányzatnál foglalkoztatott közcélú dolgozóknak, ettől függetlenül munkanap volt. Csak hallomásból értesültem róla, hogy ezt „állítólag” sérelmezte valaki közülük. Ezzel én nem tudok mit tenni, de úgy érzem, hogy elég „konstruktívan és rugalmasan” kezeltem a közcélú dolgozókat, az elmúlt időszakban.

A temetőben egy kivágandó veszélyes fa az, amit még nem tudtak eltávolítani a DA-MŰ Kft emberi, mert mindig közbejön valami technikai probléma, ami megakadályozza őket ebben. A múlt héten, éppen az emelőkosaras daru hibásodott meg. Mivel én folyamatosan konzultálok a cég vezetőjével, ezért is tartottam fontosnak megemlíteni ezt a körülményt. A lényeg az, hogy a fa, ki lesz vágva.

Csütörtökön kellett tartanunk egy „rendkívüli képviselő-testületi ülést”, a beérkezett segélyek elbírálása miatt, amin hamar túljutottunk.

Sajnos, a  derekam is „beállt kedden, és megmondom őszintén, hogy ilyenkor bizony csak a pihenés, és az „ágynyugalom” segít rajtam. 1995-óta „küzdök” a gerinc sérvemmel, és ilyen helyzetekben, nem tudok igazán mit tenni. Már akkoriban, amikor elkezdődött a gerinc problémám,már akkor meg kellett volna operáltatnom magam, de nem igazán „akaródzott” kés alá feküdnöm. Voltam akkoriban CT-n, és az ideg orvosom, Dr Várszegi Rezső akart megoperálni. Én azonban nem akartam. Amikor  ilyen esetek előfordulnak, és Hál’ Istennek nem sűrűen, akkor a gyógyfürdőt, és a masszázst részesítem előnyben, és ezek segítenek átlendülnöm, a nehéz napokon. Akinek hasonló problémái vannak, az talán megérti a helyzetemet. Minden estre már átlendültem ezen a „holtponton” is. Azt, hogy mennyi ideig tudom még így megoldani ezeket a „kritikus” helyzeteket, azt most nem tudom megmondani. Minden estre addig húzom, ameddig csak tudom, aztán majd meglátjuk.

Vissza az előző oldalra