..és lőn világosság...

 

 

 

Mózes I. könyve 1. rész

 

„És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.

És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.”

 

Köszöntöm a Tisztelt olvasókat a fenti idézettel, melynek üzenete a bejegyzésemben, a szó minden értelmében igaz. Azért választottam Mózes könyvének sorait, mert szüksége lenne az embereknek ma is arra a képességére, hogy megértsék, és befogadják életükbe, ezeket a szavakat.. is.

 

A saját érdekeink, és közösség elvárásai nincsenek mindig összhangban egymással, ezért fontos tulajdonság számomra, a megalkuvásra törekvés, és kompromisszumok keresése, az élet minden területén.

 

Amennyiben ismételten, de most, egy másik hasonlattal élhetek, erre az érzésre „utalva ” , akkor Petőfi Sándor költő versének címét választom, mert ez az, amelyik talán a legjobban ide illő lehetne:…” Egy gondolat bánt engemet”..

 

Ez a „gondolat” az „emberekben lakozó” rosszindulat, gyűlölködés, és a megosztottság tudata, amelytől nehezen szabadulok, már régóta. Folyamatosan, ezzel kapcsolatos kérdések cikáznak a fejemben, de a válaszok késnek. A „miért”-ek kavalkádja bizonytalanít el sok esetben, és az „ok”-ok keresése.

 

Miért elégedetlenek az emberek, és mi ennek az oka? Ezek olyan „mélyen szántó” gondolatok a számomra, amelyekre, logikus válaszokat, csak kevés esetben kapok.

 

Most is a válaszokat keresem! Nem ok nélkül lehetne ennek a bejegyzésnek a címe: ..”és lőn világosság”.. de kérdem én: Kell a világosság..? A válaszom erre természetesen az, hogy: Igen! Vajon mindenkinek kell-e a „világosság”? Hát!?

 

Taszár község önkormányzata 2008-ban, több hónapos egyeztetési eljárás, és „csaták” után tulajdonosa lett, a 16 hektáros laktanyának, és a településen található 14 hektáros, „Tiszti Lakótelep”-nek nevezett területeknek. A repülőtér 2006-os bezárása komoly „sokkhatásként” érte az önkormányzatot ( is ). Az alakulat felszámolása után, „egy csapásra” csendessé és kihalttá vált Taszár község, dacára annak, hogy több mint 2000-en lakják.

 

Mikor az önkormányzat nevében aláírtam 2008.10.31-én a volt honvédségi területek átvételéről szóló szerződést, akkor nem csak az ingatlanokat, és közterületeket, utakat, járdákat kapta tulajdonba községünk, hanem az összes közmű hálózatot is, melynek műszaki állapotában, bizony komoly hiányosságok voltak, vannak. El lehet képzelni, hogy egy 50 éve honvédségi területen, milyen „belső szabályozók” voltak érvényben. Az átvételt követően, minden közmű szolgáltatóval újra le kellett ülni, és tisztázni a közművek üzemeltetésének feltételeit, és új üzemeltetési szerződések kötni. Az önkormányzat a törvényi szabályozók miatt, nem üzemeltethet semmit. Ez már önmagában sem volt kis feladat, nekem elhihetik. Szinte minden közmű üzemeltetését , fejlesztési, és egyéb törvényességi feltételekhez kötötték a törvény értelmében, a szolgáltatók. Ilyen feltételek mellett kialakítani, egy teljesen „új közmű üzemeltetési rendszert”, a lakótelep tekintetében. Óriási feladatot jelentett mindez, amely tart a mai napig is.

 

Azt, hogy milyen nagyságú kihívások vártak az önkormányzatra, jól érzékelteti az alábbi példa. Az átvétel után 2008-ban, meg kellett oldani 90 nap alatt, a lakótelepen élő 1000 ember ivóvíz ellátását. Igen! Az érintettek, a repülőtéri kutakból kapták az ivóvizet, és ezeket az ivóvíz kutakat 3 hónap után, 2009 elején, elzárta a Magyar Honvédség. Mit gondolnak? Érdekelt valakit, hogy milyen vizet, milyen módon, vagy hogyan iszik 1000 ember..? Nem ! Nem érdekelt senkit! Esetleg lajtos kocsin hozzák majd a vizet a Lakótelepi embereknek? Képzeljék el, ha ez történt volna! ? Az Orcit Taszárral összekötő, és már korábban kiépített ivóvíz vezetéket 14 millió forintból tudtuk ismételten üzembe helyeztetni, az akkori vízszolgáltató cég szakembereivel. Ezen a vezetéken keresztül kapjuk a vizet még ma is, és fizetünk Orci községnek az átvett víz mennyisége után. Nem tudták? Érdekes nem? Ezért is nyújtottunk be pályázatot az ivóvíz minőség javító programra, már évekkel ez előtt. Legalább ez a függőségünk is megszűnik a közeljövőben.. A lakótelepen található környezeti károk felszámolásáról nem is beszélve, ami szintén több millió forint, többlet kiadást jelentett községünknek! Nem tudom figyeltek-e, de sok millió forint került kifizetésre eddig, a lakótelep önkormányzati tulajdonba kerülése okán.

 

A laktanyában keletkezett 1995-ös környezeti kár megszüntetését, ami több mint 300 millió ft-os, és 100% támogatású pályázatból valósul meg, és amely jelenleg is folyik , már nem is akarom említeni.

 

Önök szerint megkérdezte valaha, valaki az önkormányzattól, hogy : van pénzük ezeknek a feladatoknak az elvégzésére? Nem ! Senkit nem érdekelt… ez sem. A lakótelepen élők persze ezekből a „problémákból, feladatokból” semmit nem vettek észre a mindennapjaikban. A csapból folyt a víz, a közvilágítás üzemelt, de hogyan..?

 

Itt mindjárt rá is térek egy „másik fontos momentumra” akkor, amikor ezt a „témát boncolgatom”. A lakótelepen, egy borzasztó öreg, vas oszlopos közvilágítási rendszer volt üzemben. Már a 2008-as, átvétel előtti időszakban is, sokat kellett azért „kilincselnem” a Honvédség üzemeltető cégénél, hogy kicseréljék, a naponta, tucatjával kiégő villanykörtéket a lakótelepen. Ez a karbantartási kötelezettség akkor, még a Magyar Honvédség feladata volt . Rossz minőségű, elavult, kis fényerejű, balesetveszélyes, gazdaságtalan rendszerről beszélek, és a villanyoszlopokból még kábelek is kilógtak.

Ez, és az a tudat, hogy a Magyar Honvédség semmilyen felújítást nem fog elvégezni egyetlen területen sem, okozta legnagyobb fejtörést akkor az önkormányzat, és szerény személyem számára is.

 

Aggódtam, egy „esetlegesen bekövetkező baleset ” miatt,és nem alaptalanul. Amitől féltem, be is következett. Az EON egyik alvállalkozójaként dolgozó, egykori taszári lakós hívott, hogy „baj van”. Találkoztunk, és elmondta, hogy a fiát, megrázta az egyik oszlop, de úgy hogy hozzá sem ért. A földre, az oszlop töve mellett elesett a kisfia, és áthúzott a földben az áram. A gyereket kórházba szállították megfigyelésre. Fel is tette rögtön a kérdést, :” Minek kell történnie ahhoz, hogy kicseréltessük az életveszélyes, és elavult közvilágítást a lakótelepen? Esetleg valakinek meg kell halnia, hogy felújítsuk..?”

 

Erre a kérdésre akkor, és ott nem tudtam válaszolni, de éreztem, hogy megoldást kell találni a problémára, mert : Igaza van! Nem volt sok időm, tennem kellett valamit kényszerűen, a helyzet megoldására.

 

Sürgősen megkerestem az EON-t ,ahol illedelmesen tájékoztattak arról a tényről, hogy a lakótelepi közvilágítási rendszer, bizony nem az EON tulajdona. Ezért minden egyes fejlesztési költség, és felelősség is a tulajdonost terheli!! Vagyis, a taszári önkormányzatot. Amúgy nagyon szívesen adnak a közvilágítási rendszer felújítására árajánlatot, de felújítani nem fognak , és nem is tudnak semmit. Vagy kifizeti az önkormányzat a közel 190 millió ft-ot, vagy „ sorry”. Gondolhatják! Hidegzuhanyként ért ez a hír. A laktanyában és a lakótelepen,az akkor még Honvédségi alvállalkozót, az EH-SZER Kft képviselőjét kerestem meg, hogy esetleg tud-e segíteni az önkormányzatnak. A válasz : természetesen! Ismerjük a lakótelepet is, hiszen van helyismertünk. Én erre csak annyit mondtam, hogy nincs az önkormányzatnak a közvilágítás felújítására, hiszen több más fejlesztés is van, amiket el kell végeznünk Taszáron.

 

Segítünk! Hangzott a válasz. Így is történt. Az EH-SZER Kft képviselője megvizsgálta a közvilágítási rendszert, és annyit mondott , hogy most van egy lehetősége a taszári önkormányzatnak. Az EH-SZER Kft megelőlegezi a teljes közvilágítási rendszer tervezést, és a hálózat teljes cseréjét a földkábelekkel együtt. Gondolkozzon a testület az ajánlaton, mert ha elfogynak a forrásaik, ezt a megoldást nem tudják már felajánlani az önkormányzatnak, és „minden marad a régiben”. Az ajánlat része volt még az is, hogy a beruházás teljes költsége 100 millió ft, ( tervezés, a régi oszlopok bontása,földmunka, új föld kábelek, stb..) A beruházási összeget, 10 év alatt, és kamat mentesen fizesse meg a taszári önkormányzat, az EH-SZER Kft-nek. A képviselő-testület ülésére, az EH-SZER kft képviselője eljött, és 2008.10.14-én döntöttünk.

 

Elfogadtuk ezt, az egyetlen ajánlatot. Ilyen előzmények vezettek a lakótelepi közvilágítás felújításához. A munkálatok befejezése után nagyon sokan jöttek oda hozzám elismerően, hogy milyen jó lett ez az új rendszer, és mennyivel komfortosabb, szebb , világosabb lett a lakótelep. Elégedett voltam én is a képviselőkkel együtt, mert azt gondoltam, hogy egy jelentős problémát sikerült megoldanunk közösen.

 

Tévedtem!

Községünkben él egy állampolgár, akinek a nevét most szándékosan nem írom le, bár semmilyen személyiségi, és egyéb jogot nem sértenék vele. Amúgy a képviselő-testületi üléseken számtalan esetben tett már fel a fenti témával kapcsolatban kérdéseket. Akit érdekel a személy, a honlapon a testületi-ülésekről készült jegyzőkönyvekben megtalálja az állampolgárt.

 

Alapjaiban kérdőjelezi meg, a közvilágítás felújításának minden mozzanatát, és szükségszerűségét is. Mit is írhatnék most erről ? ! Nem akarok olyan emberekkel vitatkozni, akiknek a szemét, elhomályosítja a rosszindulat, és a gyűlölet. Ahogyan egy kínai mondás tartja: ..”minden fejben dől el”.. Ez bizony igaz ! Nem beszélhetek személyeskedésről, vagy bármilyen elfogultságról, mert ezek a jelzők teljesen hiányoznak a jelen eset objektív megítélésétől. Egyszerűen, csak a „ MIÉRT”, szó jut az eszembe akkor, amikor megemlítem a témát.

 

Feltehetném a kérdést, akkor talán „visszasírjam-e” a régi, rossz közműveket? Valóban ez kell ma a tisztelt taszári állampolgároknak? Úgy gondolom, hogy : NEM!

 

Ezeket a gondolatokat azért osztottam meg a Tisztelt olvasókkal, mert érthetetlen számomra az hozzáállás, amit tapasztalok néhány embernél. Hol is volt akkor, amikor a döntés előkészítése folyamatban volt? Hol is volt akkor, amikor közel egy éven keresztül, a honvédséggel tárgyaltunk a lakótelep átadásáról ( is ) ? Megmondom én! Sehol! „Csipkerózsika álmát aludta”, most pedig „felrezzenve szendergéséből”, próbál a „kákán is csomót keresni”. Most, csak a jogaira tud hivatkozni, de a kötelességét már elfelejti!

„Szokták volt mondani”,: a hibát keresni könnyű, de a helyes utat megtalálni, már sokkal nehezebb!

 

A munkám során, folyamatosan a „helyes utat kerestem, keresem”, de ha hátráltatnak benne, akkor is megtalálom majd, legfeljebb tovább tart a keresés. Reménykedek csak benne, hogy idővel, a megvilágosodás ereje teszi teljessé a mindennapokat, „és lőn világosság”…a fejekben is..

Vissza az előző oldalra

Hozzászólások

Még nem szólt hozzá senki. Véleményed, kérdésed van?! Légy Te az első, írj!

Szólj hozzá Te is!

Ellenőrző kód:

A moderálási irányelveket elfogadom